Dr. Mátrai Zoltán, PhD, FEBS

Medical Center Budapest 1113 Budapest, Bartók Béla u. 92-94. fsz.

  +36 70 550 1268    +36 20 339 1604       onkoplasztika@gmail.com

A műtét időzítése

×

Hiba

[Joomlashack License Key Manager] Joomlashack Framework not found

Onkoplasztika

Onkoplasztika (3)

Az emlőhelyreállító műtét időzítése az egyik legtöbbet tárgyalt téma a mellrekonstrukció klinikai kutatásában. Az emlőrák terápiás (multidiszciplináris) bizottságok feladata igen fontos. A bizottsági megbeszéléseken ideális esetben a mellrákos beteg és a betegség valamennyi kezelési területét képviselő orvosok (képalkotó diagnoszta, sebész, patológus, gyógyszeres onkológus, sugárterápiás szakorvos, stb.) illetve egészségügyi szakemberek (ápoló, pszichológus, gyógytornász, stb.) vannak jelen, és a páciens egyénre szabott terápiás tervét állapítják meg. Mivel minden emlőrákos nő és a betegsége is egyedi, minden egyes rekonstrukciós műtét és annak időzítése is egyedi megfontolást igényel, és ezért különbözőképpen zajlik.

 

Az emlőrekonstrukció különböző időpontokban történhet, a páciens és betegségének egyéni paraméterei, valamint a beteg és orvosai közös döntései alapján.

idozites1

A masztektómiával egyidőben történő  azonnali rekonstrukció

Azonnali helyreállító műtét végezhető masztektómia esetén akkor, ha az emlőtumor jó prognózisú, a helyreállító műtét feltételei adottak, valamint, ha a beteg az egy ülésben végzett rekonstrukciót kívánja. A műtét során az onkoplasztikus sebész eltávolítja az emlő szöveteit, majd rekonstruálja a mellet a test más részéről vett szövettel, implantátummal vagy mindkettő segítségével. Szinte mindenre egyetlen beavatkozás során kerülhet sor, a páciens már helyreállított emlőkkel ébred a műtéti altatásból, nem tapasztalja meg az eltávolított mell esetleges traumáját. Azonban az azonnali rekonstrukció nem kivitelezhető minden esetben, főként ha további kezelések szükségesek, mint a kemo- vagy sugárterápia. Ekkor a sebész javaslatára szükséges megvárni a kezelések végét. Vagy, a helyzettől függően, a helyreállítás egy része azonnal elvégezhető, majd a kemoterápia és / vagy sugárkezelés után további sebészi beavatkozást követően készül el a végeredmény. Profilaktikus masztektómiánál, amit magas rizikójú nőknél mellrák megelőzése érdekében végezhetnek, mindig azonnali emlőrekonstrukció történik.

Masztektómia vagy lumpektómia műtét után, kemo-, sugárterápiát, célzott kezelést követően: halasztott rekonstrukció

Az onkológiai kezelések, az adjuváns (daganat eltávolítását célzó műtétet követő) sugár- és kemoterápia olyan változásokat idézhet elő, melyek eredményeképpen a rekonstruált emlő veszít térfogatából, és a bőr keringése, színe, tónusa, minősége is változik.

A sugárterápia különösen gyakran okozhat nemkívánatos változásokat implantátummal történő rekonstrukció után.

Általánosságban elmondható, hogy az 5 cm-es méretet meghaladó emlődaganatok esetében, melyeknél nyirokcsomó áttét is megállapítható, nagy valószínűséggel van szükség sugárkezelésre a műtét után.

Korai halasztott helyreállító műtét végezhető akkor, ha a tumort sikerült úgy eltávolítani, hogy ne maradjanak hátra daganatos sejtek az emlőben, a szövettani feldolgozása megtörtént. Az emlősebész szükség esetén újabb onkológiai kimetszést végez, és a helyreállító műtétet későbbi időpontban végzi el. Amennyiben sugárkezelés szükséges, az expander töltését a sebész minimálisan csökkenti és a teljes onkológiai terápia befejezésekor a szövettágító újratöltésével helyreállítja az emlő térfogatát és befejezi a rekonstrukciót.

A késői halasztott helyreállító műtét a teljes terápia befejezése után 6-12 hónappal (sugárkezelést követően 6 hónappal, kemoterápiát követően 3-6 hónappal) végezhető. A részben vagy teljes egészében hiányzó emlő pótlása saját szövetek felhasználásával vagy szövettágító majd szilikon implantátum felhasználásával történik.

A mell helyreállítása történhet évekkel az első sebészi beavatkozást követően is.

Vannak, akik egyszerűen nem állnak készen lelkileg egy ilyen műtétre, csak jóval később, akár évek múlva változtatják meg első döntésüket, miszerint nem kívántak rekonstrukciót, hanem pl. külső protézis viselését választották.

idozites2

A halasztott-azonnali rekonstrukció

A halasztott-azonnali rekonstrukció egy fokozatos megközelítést takar, amely magában foglal bizonyos rekonstrukciós lépéseket már a masztektómia vagy lumpektómia műtét során, majd a helyreállító sebészet további lépéseire a daganat gyógyszeres és sugárterápiás kezelése után kerül sor. A módszer első lépésében, bőrtakarékos masztektómia műtét során egy szövettágító (expander) vagy emlő implantátum izom alá behelyezése történik. Az ideiglenesen elhelyezett expander vagy implantátum segít megőrizni a mell és a mell bőrének alakját a sugárkezelés alatt, így bőrtakarékos masztektómiával a lehető legjobb eredmény érhető el. A szöveti expander úgy képzelhető el, mint egy léggömb, aminek fokozatos töltésével a bőr megfelelő méretre tágul, és egy üreg vagy „zseb” jön létre a helyén. A sugárkezelés befejezését és a besugárzott terület szöveti regenerációját követően (kb. 4-6 hónap) az expandert az onkoplasztikus sebész eltávolítja, és a térfogatot a megfelelő módszerrel pótolja.

Gyakran csak az eltávolított daganat és nyirokcsomók szövettani analízisét követően állapítható meg a besugárzás és kemoterápia szükségessége. A patológiai elemzés akár néhány hétig is eltarthat. Ha sugárterápia javallott a daganat kezelésére, az expander a kezelés végéig a helyén marad. A szövettágító egy ún. porttal (port: fém vagy műanyag szelep, csatlakozó) rendelkezik, amin keresztül az onkoplasztikus sebész változtatni tudja az expander méretét steril sóoldat betöltésével vagy eltávolításával. Az expander töltése után egyes esetekben néhány órán keresztül fájdalom tapasztalható a növekvő térfogat környezetére kifejtett nyomás következtében.

Számos tényező befolyásolja a helyreállító műtét időzítését:

A daganat stádiuma:

Azoknál az I-es illetve ritkábban II-es stádiumú daganattal diagnosztizált betegeknél, akiknék biopszia alapján masztektómia történt, kevésbé valószínű, hogy indikált sugárterápia vagy egyéb további kezelés a mell eltávolítása után. Leggyakraban ezen betegek részesülnek azonnali emlőrekonstrukcióban. Amennyiben a sugárkezelés indikációja felmerül, a fokozatos megközelítést célszerű alkalmazni.

Előrehaladott betegségben, III-as és IV-es stádiumú emlőrákos betegeknél szinte mindig szükséges a sugár- és/vagy egyéb gyógyszeres kezelés masztektómiát követően. Ebben az esetben általában a rekonstrukciós műtét késleltetése javasolható, az onkológiai kezelések befejezése utáni időszakra.

Egyes előrehaladott daganatos esetekben azonban, az azonnali rekonstrukció megfelelő választás lehet. Például, amennyiben az emlőrák első kezeléseként (neoadjuváns) kemoterápiában részesül a beteg, és annak hatására csökken a daganat mérete, alacsonyabb stádiumba sorolható a betegség. Ilyenformán akár bőrtakarékos masztektómia is végezhető lehet. Azonnali rekonstrukció lebennyel, és szakaszos helyreállítás expander beültetéssel is kivitelezhető alapos mérlegelést követően.

Az egészségügyi ellátási hely feltételei és az elérhető szakértelem:

A legfejlettebb egészségügyi rendszerekkel rendelkező országok döntő többségében az emlőrák sebészi eltávolítását kizárólag ún. emlősebészek, specializálódott sebész-onkológusok végezhetik, míg a rekonstrukciót, a mell helyreállítását az erre szakosodott plasztikai sebészek. Az onkoplasztikus sebész a két szakember tudását és szakértelmét egyesíti. Az újabb ún. szabadlebenyes helyreállító műtétek elvégzéséhez továbbá mikrosebészetben gyakorlott sebészre is szükség van, aki a lebeny piciny ereit képes összekapcsolni a mellkas meghatározott ereivel, hogy a lebeny „új otthonában” is megfelelő vérellátással rendelkezhessen. Ezekkel a készségekkel kisszámú szakember rendelkezik.

Továbbá, mivel a késleltetett-azonnali mellrekonstrukció viszonylag új módszer, és valamivel bonyolultabb is, mint akár az azonnali vagy a késleltetett emlőhelyreállítás időzítése, ez a lehetőség nem áll rendelkezésre mindenütt.

A döntési stílus:

A mellrák diagnózisa egy igen negatív, ijesztő, stresszes élmény a betegek döntő többségének számára. A különböző műtéti és egyéb onkológiai kezelési lehetőségekkel kapcsolatban döntéseket kell meghozni. A helyreállító műtét mellett való döntés, a beavatkozás típusának és időzítésének kiválasztása további nyomásként nehezedhet az érzelmileg túlterhelt nő vállára. A masztektómia, bár elvégzése érdemi halasztást nem tűr, általában nem sürgősségi műtét. Van idő kicsit megállni és átgondolni a felmerült kérdéseket, s azokra választ találni. Amennyire lehet, a döntéseket érdemes hosszú távra kalibrálni, nem pedig a pillanatnyi érzelmi állapotra adott reakcióként kezelni.

Amennyiben nem kívánja a mellhelyreállító műtét elvégzését, kérdezze meg kezelőorvosát az azonnali és késleltetett rekonstrukciók közti különbségekről a rövid távú felépülés és hosszú távú eredmények tekintetében.

idozites4

Az általános egészségi állapot:

Cukorbetegség, keringési problémák, vagy vérzési rendellenesség esetében kezelőorvosa javasolhatja, hogy a rekonstrukciót megelőzően várja meg a teljes gyógyulást masztektómia után. Az erős dohányzás befolyásolja a gyógyulási készséget, akár súlyos szövődményeket (sebgyógyulási nehézség, vérzés, reoperáció) okozva. Orvosa a dohányzás egy időre történő felfüggesztését kéri, eme szövődmények megelőzése érdekében.

 


szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos

%2016. %209 %08. %AM %04:%jún.

Műtét után

Írta:

Közvetlenül a műtét után, és még akár néhány napig azt követően az általános állapotát fáradság, fájdalom és merevség jellemzi. A fájdalom elsősorban a műtét során kitágított szövetek miatt tapasztalható, főként olyan fiatalabb nők esetében, akik nem szültek még, illetve, ha az implantátumot a mellizom alá helyezte el a sebész.

A fájdalom intnzivitása a műtétet követő két napban a legmagasabb, majd folyamatosan enyhül. Orvosa tanácsára fájdalomcsillapító gyógyszert szedhet.

A karok túlzott mozgatása, kinyújtása kerülendő az első 3-5 napban műtétet követően: a könyökök hónalj vonalán feletti emelését ebben az időszakban minimalizálni szükséges annak elkerülése érdekében, hogy az implantátumot körülvevő szövet leváljon.

compression bra

 

 

 

 

 

 

 

 

A kötés nagy részét általában pár nappal a beavatkozás után eltávolítják, azonban kompressziós melltartó (pl. Anita, Amoena, Lipoelastic) viselése ajánlott, mivel a megfelelő alátámasztást és az implantátumok gyógyulás ideje alatti helyben tartását biztosítja.

 

A drain cső eltávolítására néhány, varratszedésre pedig 14-21 napon belül kerülhet sor.

 

 

Láz, a műtött mell nagymértékű duzzanata és/vagy bepirosodása esetében értesítse orvosát! A láz gyulladás jele lehet, ami mihamarabbi ellátást igényel.

 

Miközben bőre és a többi szövet alkalmazkodik az új emlőméretéhez, feszülést érezhet. Az emlő duzzanata néhány héten belül enyhül, érzékenysége fizikai behatásra akár néhány hónapig is fennállhat. Az első időkben melle kemény tapintásúnak és természetellenesnek tűnhet, de idővel puhább és természetesebb tapintású lesz. A műtéti hegek az első időkben (hetekig) rózsaszínűek, majd a következő hónapok alatt folyamatosan halványulnak.

láz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyógyulás idejét rengeteg egyéni és műtéti paraméter befolyásolja: mindenkinél más és más. Általánosságban véve azonban elmondható, hogy a legtöbb páciens akár néhány napon belül visszamehet dolgozni a munkahelyére. Orvosa egyéni tanácsokkal látja el, hogyan térhet vissza fokozatosan megszokott életvitelére, de a megerőltető és pulzust illetve vérnyomást nagymértékben  megemelő tevékenységeket mindenképpen kerülni tanácsos egy ideig.

Plasztikai sebésze tanácsára végezhet otthonában mellmasszázst, és szükség lehet még antibiotikum vagy gyulladásgátló gyógyszerre is.

Az orvosával megbeszélt időpontokban végzett kontroll vizsgálatokon célszerű megjelenni az esetleges szövődmények kialakulása miatt is.

 


 

Gyógyulás rekonstrukciós és szépészeti emlőműtétek után

 

Gyógyulását nagyban elősegítheti az alábbi 10 pontban foglaltak követésével.

 

1. Fürdés: Minden érintett érdeklődése kiterjed a beavatkozást követő fürdés témakörére. Általában 4 napot szükséges a kórházban tartózkodni (egyénenként különbözhet), ami idő alatt az ápolók és / vagy emlőrák terápiás nővérek részletesen tájékoztathatják. A műtét után 24 – 48 órával lehet fürdeni és hajat mosni, azonban a kötést szárazon kell hagyni. A kötések eltávolítása után ügyeljen rá, hogy a vízsugarat ne irányítsa közvetlenül a műtéti hegekre. Az első 1-2 héten még drain cső/csövek is zavarhatják a fürdés folyamatát. Praktikus lehet a csöve(ke)t egy, a nyakba akasztott hosszú nyaklánc vagy madzag segítségével a fürdés idejére felfüggeszteni.

Az első 4 – 6 hét alatt (vagy a hegek teljes gyógyulásáig) a hegeket ne merítse víz alá sem az otthoni, sem pedig közösségi fürdőben. Gyógyulásig a hegeket óvni kell továbbá minden egyéb fizikai behatástól (luffa szivacs, mosdókesztyű, bőrradír) és testápolási termékektől (olajok, tejek, krémek). A gyógyulás állapotáról emlőrák sebésze ad tájékoztatást, vizsgálatot követően.

 

2. Diéta: Az első napon tiszta folyadékok és pirítós / kréker / keksz javasolt, majd, amennyiben jól tolerálja, fokozatosan visszatérhet a megszokott diétájára.

 

3. Autóvezetés: A beavatkozást követő minimum 48 órában nem javasolt autót vezetni.

 

4. Testmozgás: A műtét után máris sétálhat (sőt, mindenképpen javasolt az esetek többségében!) és lépcsőzhet. Két hét múlva már közepesen aktív fokozatba "kapcsolhat": gyors séta. Az első 6 hétben nem javasolt nehezet emelni, a maximum 2 palack 1,5 l -es ásványvíz. A 6 hét leteltével, egyéb korlátozó tényező hiányában fokozatosan visszatérhet korábbi testmozgási rutinjához.

 

5. Munka: Sok egyéni tényező befolásolja, ki mikor képes visszatérni a munkahelyére. Nem csak a gyógyulás, hanem a karrier is számít, de általánosságban elmondható, hogy 1 – 2  hét (vagy akár kevesebb) betegszabadság elegendő.

 

6. Sebek ellátása: A kötéseket tisztán, szárazon kell tartani, nem javasolt hozzányúlni. Eltávolítását emlősebésze végzi el kb. 1 héttel a műtét után.  Amennyiben fürdés közben átnedvesedne, vegye le és helyezzen fel steril száraz gézlapot, majd tájékoztassa orvosát.

 

7. Gyógyszerek: A szokásos gyógyszerei többségét a műtét után újra elkezdheti szedni. Ha rendszeresen véralvadásgátlót (pl. Syncumar, Warfarin, Marfarin, Clopidogrel, Plavix, Aspirin Protect, Efient, stb.) szed, azt csak emlősebésze utasítása szerint folytathatja (műtét után általában 2 hétig alacsony molekulatömegű heparin alkalmazása szükséges, ami ugyancsak véralvadásgátló).  Ha fájdalomcsillapító gyógyszerre van szüksége a fájdalmai miatt, magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása (teljes kiőrlésű péksütemények, gabonapelyhek, aszalt gyümölcsök, zöldségek) és / vagy székletlazító gyógyszer (Laevolac-Laktulóz, Duphalac, Phospho-Soda) alkalmazása lehet javasolt, mivel egyes fájdalomcsillapítók szorulást okozhatnak.  Amennyiben antibiotikumot szükséges szednie emlősebésze tanácsára, feltétlenül vegye be az előírt mennyiséget!

 

8. Dohányzás és alkohol: A műtétet követően még néhány (ideálisan minimum 6) hétig ne gyújtson rá! A dohányzás súlyos sebgyógyulási komplikációkat okozhat. (Bővebben a dohányzásról plasztikai műtét után.) Az alkohol fogyasztása fájdalomcsillapító szedése mellett okozhat gondot, valamint, növelheti a vérzési hajlamot. A gyógyulásig javasolt az alkoholfogyasztás szüneteltetése vagy alacsony fokon tartása.

 

9. Posztoperatív kontroll: Az első kontrollvizsgálat kb. 1 héttel a műtét után van. Emlősebésze rendszeresen utánköveti az állapotát, így komplikáció esetén késedelem nélkül beavatkozhat.

 

10. Fontos: Haladéktalanul tájékoztassa emlősebészét, ha a következő tünetek bármelyikét tapasztalja: igen nagy fájdalom, a műtéti terület túlzott duzzadása, vérzés, a műtéti heg környékének bepirosodása, láz (38 ºC vagy magasabb hőmérséklet hónaljban mérve) 


Milyen eredményre számíthat a műtét után?

 

A GALÉRIÁBAN taláható fotók segíthetnek elképzelni, milyen eredménye lehet a beavatkozásoknak. 

 

 


 szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos

 

%2015. %385 %19. %AM %08:%okt.

Onkoplasztika információk

Írta:

mellrak erintettseg rs

Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Kezelése a korszerű onkológia egyik sikertörténete, ami az elmúlt évtizedek emlő tudatosságának, a lakossági mammográfiás szűrőprogramnak, a széles gyógyszeres, célzott biológiai terápiás lehetőségeket eredményező molekuláris és genetikai ismeretek elképesztő bővülésének, a sugárterápiás technikák ugrásszerű fejlődésének és az evidenciákon alapuló onkoterápiás alkalmazásoknak köszönhető. Az emlődaganatok molekulár-genetikai analízise alapján a protokolláris kezelések egyénre szabottá válása a küszöbön áll.

A fenti folyamatokkal párhuzamosan az emlő hagyományos szerveltávolító illetve tumor kimetsző általános sebészi ellátását, az emlő anatómia-, onkológia precíz ismeretén és az emlő esztétikai egységén alapuló, szofisztikált, az onkológiai radikalitást a plasztikai rekonstrukcióval szerves egységben értelmező onkoplasztikus emlősebészet váltotta fel, ami már ma képes a beteg nő számára az "egyénre szabott" sebészi ellátást biztosítani.

Részlet Az emlőrák korszerű sebészete c. tankönyből (ISBN 978 963 226 545 2)

 

          A javuló onkológiai eredményeknek köszönhetően a jó prognózisú betegeknél a női mivoltukat is szem előtt tartó, az onkológiai radikalitás mellett megfelelő esztétikai eredményt is nyújtó műtétek igénye fogalmazódott meg. Napjainkra, főként a nyugati világban az emlőrák kérdése nemcsak onkológiai, hanem társadalmi, és a családban, a szociális viszonyokban, a munkaerőpiacon, a szexualitásban betöltött női szerepet hangsúlyozó politikai kérdéssé is vált. A felvilágosult nőbetegek gyógyulást és ugyanolyan, vagy akár a betegséget megelőzőnél esztétikusabb emlőket várnak orvosaiktól.

A folyamat eredményeként a nőiességet legjobban kifejező testrész onkológiai és plasztikai sebészetének házasságából megszületett a rekonstrukciós és onkoplasztikus emlősebészet.

 

          Az új emlősebészet a hagyományostól teljesen eltérő elméleti felkészültéséget, megközelítést és sebészi technikát kíván meg. Daganatos emlőt csak specializált, komprehenzív centrumokban, megfelelő gyakorlattal rendelkező onkológiai és plasztikai sebészeknek javasolt operálni, társszakmákkal való együttműködés keretében. Nemzetközi szinten az onkológiai emlősebészet minimál követelményeit, szakképzési rendszerét az Európai Masztológiai Társaság (European Society of Mastology, EUSOMA) az ún. Firenzei Nyilatkozatban határozta meg.  

Az új szemlélet széleskörű elterjedése az emlősebészet evolúcióját eredményezte, az onkoplasztikus sebészet kialakulását.

Az onkoplasztikus emlősebész egy személyben megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezik az emlő onkológiai és plasztikai-rekonstrukciós műtéteiben egyaránt. 

 

 

Az onkoplasztikus emlősebészet célja, hogy

 

 

  • a rosszindulatú daganatot megfelelő onkológiai radikalitással eltávolítsa,
  • emlőmegtaró műtét esetén a keletkezett szövethiányt korrigálja,
  • teljes emlőeltávolítás esetén azonnali vagy halasztott rekonstrukcióval a lehető legjobb esztétikai eredményt érje el,
  • az ellenoldali emlőt szimmetrizálja.

 

Az alkalmazott technikák alkalmasak, hogy visszaállítva az emlő térfogatát és formáját, nagyban javítsák a páciens életminőségét, anélkül, hogy a daganat kezelését, prognózisát, kiújulását vagy utánkövetését befolyásolnák.

 

Az idetartozó műtétek esztétikai célú, relatív indikációt képviselő beavatkozások. Az onkoplasztikai eljárás az onkológiai kezelés tervezett módját és ütemét nem zavarhatja.

 

 


 

Ajánlott videók:

Szegedi Emlőrák Szimpózium, Lakossági fórum előzetes (2015.)

 

 

Kor Kontroll Társaság (2012.): Az onkoplasztikus sebészetről általában

Selection of patients for oncoplastic surgery

The question “Who is a good candidate for oncoplastic surgery?” is to a certain degree erroneous, because integration of surgical oncology with plastic and reconstructive surgery principles is applied to all patients by breast surgeons trained in oncoplastic surgery.

Most patients deemed eligible for breast conserving surgery will have a favourable tumour to breast size ratio and be suitable for conventional forms of wide local excision in which the tumour is excised with an approximately 1 cm margin of surrounding breast tissue. Though a re-excision may be required in a proportion of cases to achieve microscopically clear radial resection margins (at least 1 mm), an optimal cosmetic outcome should be attainable in the longer term after radiotherapy to the breast in most cases. Conversely, mastectomy is clearly indicated in some patients on the basis of tumour size and/or location, multifocality or patient choice.

Between these two extremes is a ‘grey area’ in which the limits of breast conserving surgery are being approached. For these patients, there is a risk that the tumour cannot be adequately excised without cosmetic detriment. It becomes progressively more difficult to achieve a good cosmetic outcome as the proportion of breast tissue removed increases. Oncoplastic procedures permit wider resection of tissue, increasing the chance of obtaining tumour-free margins, but not at the expense of sacrificing the cosmetic outcome.

The choice of the reconstructive method

To determine which reconstructive option is best for the patient, the size and location of the expected tumour resection and the ratio of breast volume to resection volume must be appreciated.

Techniques of oncoplastic surgery

Oncoplastic surgery in the context of partial breast reconstruction encompasses both volume replacement and volume displacement techniques. The former imports additional tissue from outside the breast in the form of a tissue flap to compensate for loss of volume from surgical excision. In contrast, the latter (volume displacement) rearranges the remaining breast tissue, and the volume loss is thereby absorbed over a wider area with concomitant re-shaping of the breast. Volume displacement represents the simplest option for partial breast reconstruction and is usually preferred over techniques for volume replacement which involve more extensive surgery with harvesting of a myocutaneous or subcutaneous flap. These flaps cannot then subsequently be used for whole-breast reconstruction should the patient develop local recurrence and require mastectomy.

Volume displacement techniques

Several options are available for volume displacement which constitutes a spectrum of techniques of varying complexity The common aim of volume displacement is to utilise the remaining breast tissue to fill the defect resulting from excision of the tumour. As previously discussed, resections which lead to loss of >10-20% of breast volume are likely to incur significant cosmetic detriment and to demand some form of ‘infill’ to create an acceptable cosmetic outcome in the longer term. Displacement techniques re-shape the breast through advancement, rotation or transposition of existing parenchyma and skin with a resultant decrease in overall breast volume.

- See more at: http://www.melbournebreastcancersurgery.com.au/oncoplastic-breast-surgery.html#sthash.J5UpRQhA.dpuf

© 2015 Onkoplasztika Kft. Minden jog fenntartva.